Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hajról általában

hajmosas.jpg

 
Hajunk élő anyag, amely folyamatosan növekszik és sajnos gyakran észrevétlenül károsodik. Az időjárás:  meleg levegő, a szél vagy a sós tengervíz károsító hatása hajhullásban, a hajszálak szárazzá, töredezetté, fénytelenné válásában mutatkozik. Nyáron  izzadunk, a por a fejbőrre tapadva gyorsabban szennyezi a hajat, míg télen a sapka alatt a fejbőr hajlamosabb a zsírosodásra. Vannak munkahelyek, ahol napi szennyeződés: korom, por az átlagosnál jobban szennyezi a hajat.
Ilyenkor gyakrabban szükséges hajat mosni.
A szakember azt javasolja, hogy háromszorosára hígított normál samponnal naponta tegyük ezt. Fontos, hogy lazán mossuk át a hajat és a fejbőrt, de semmi esetre se dörzsöljük, mert eközben a hajtövek közvetlen közelében elhelyezkedő faggyúmirigyeket irritáljuk, ezért hajunk ismét könnyebben zsíros lesz. A szép haj egyik titka az egészséges fejbőr! Kizárólag a méreganyag és kórokozóktól mentes bőr tudja azokat a feltételeket biztosítani a hajhagymák számára, mely mindennapos működésükhöz nélkülözhetetlen. Az egészséges fejbőr jellemzői: - normális sejt-újraképződési idő - normális vízvesztés - enyhén savas kémhatású.

MILYEN GYORSAN NŐ A HAJUNK?
hosszu-haj.jpgA haj életciklusa, amely alapvetően a hajhagymák működésétől függ, három egymástól jól elkülöníthető fázisból áll. Ez a ciklikus folyamat mutatja be a hajszálak folyamatos újratermelődését normális élettani körülmények között. Hajunk 15-30 éves kor között növekszik a legnagyobb mértékben, azonban 35-40 éves kor között a hajhagymák száma 20%-kal csökken. Így a ritkább haj az öregedés előrehaladtával normálisnak tekinthető. A hajszálak a bőrben elhelyezkedő szőrtüszőkből (számuk születéskor kb. 5 millió) fejlődnek, nőnek ki.
Egy-egy hajszál átlagosan 4–5 évig él. A hajszálak élete 3 ciklusból áll. hajhagymak.jpgAz első a növekedési időszak. Ez az időszak a hajszálak életében (2- 6 év), ekkor képződik és növekedik a hajszál. Az új sejtek folyamatosan tolják feljebb a régebbieket, amelyek elszarusodnak, és erőteljes hajszálként mutatkoznak meg a felszínen. A hajszálaknak kb. 85%-a van a növekedési fázisban, naponta átlagosan 0,35 mm-t nőnek. A második fázis az átmeneti szakasz ideje. Az átmeneti szakaszban hajunk 1%-a van, ez az időszak csak néhány napig áll fenn. Ekkor a sejtosztódás leáll, a hajnövekedés megszűnik. A hajszál életében mintegy 1-3 hétig tartó nyugalmi időszak kezdődik. A hajhagyma leválik a hajszemölcsről, nem kap több tápanyagot. A hajszál elkezd felfelé mozogni a hajtüszőben, majd a hajhagyma fokozatosan a felszínre kerül, ahol elsorvad. A hajtüsző kismértékben összezsugorodik. Ez az időszak kb. 2-3 hét alatt véget ér, a hajszálak 2-3%-a van általában ebben a szakaszban. A haj megkezdi az átalakulás folyamatát. Az utolsó szakasz átlagosan 3 hónapig tart. A hajszál ekkor még a tüszőben van, de már nem nő, később az új hajszál növekedése következtében kihullik. A hajhagyma elszarusodik, életfunkciója megszűnik. A hajszálaknak kb. 15 %-a várakozik ebben az állapotban, arra, hogy egy új kör induljon. Így hajmennyiségtől függően napi 50-80 hajszál kihullása még természetesnek mondható. Ekkor a hajszemölcs újra aktivizálódik, a gyors sejtosztódás által el kezd nőni egy új hajszál, mely végleg távozásra kényszeríti a régit. A nyugalmi fázis végén tehát a haj kihullik, és teret ad egy újabb növekedési fázisnak.
Tavasszal és ősszel a fokozottabb hajhullás természetes jelenség, ekkor átmenetileg növekszik az elvesztett hajmennyiség, ezt figyelembe kell venni a hajhullás okának definiálásakor. A fenti ciklus genetikai és hormonális szabályozás alatt áll, nem mindenkinél egyforma. Az életünk során is változik a ciklus, ezért időnként erősebben, máskor pedig kevésbé hullik a hajunk. Egy szőrtüszőből életünk folyamán kb. 25 új hajszál nő ki, és naponta legfeljebb fél mm-rel lesz hosszabb. Mivel a növekedési fázisban levő hajszál évente mintegy 15 cm-t nő, a férfiak vágás nélkül 40–50, a nők 70–80 cm-es hajat is növeszthetnek. Ennél hosszabb viszont nem valószínű, hiszen egy ekkora hajszál rövidesen kihullik, és a következő megint elölről kezdi a centimétereket. A fejbőrön lévő hajszálak száma a hajszíntől is függ. A szőkék kb. 140 000 vékonyabb, a vörösek csak 85 000, de viszonylag vastag hajszálat, míg a sötétebbek mintegy 60 000 vastag hajszálat számolhatnak meg a fejükön.
 
HAJTÍPUSOK FELOSZTÁSA:
 Mitől is függ a hajtípus?
A hajtípusok felosztása kétféleképpen lehetséges, mégpedig etnikai alapon és szín szerint.

I. Etnikai alapon a Martin-féle sémával:
Három főcsoport létezik:
europid.jpg azsiai.jpgindian.jpg
 
 
 
 

1. Lissotrich: az egyenes, merev, enyhén hullámos lehet.(europidok, indiánok mongoloidok)

gondor.jpgafro-haj.jpg

 

 

 
 
 

afro-no.jpg

 
 
2. Cymatotrich: a hullámos és fürtös (negridek), és végül
 

ausztral.jpg

3. Ulotrich: a göndör, csavaros, gyapjas (weddo-ausztralid),
Vegyes házasságok esetén általában a göndör, illetve hullámos haj uralkodik a sima fölött. Az Európában előforduló göndör haj mutáció következménye. A hullámosodás összefügg a keresztmetszettel: az egyenes haj kör, a göndör pedig ovális, lapos keresztmetszetű I
I. Szín szerinti csoportosítása a Fischer-Saller- féle hajszínskálával történik, amely 30 valódi hajszínárnyalatot tartalmaz, betűjelzésekkel. A hajszínt újabban egzaktabb módszerrel, spektrofotométerrel- állapítják meg.

 Nem mindenki elégedett a saját genetikailag örökölt hajszínével és típusával, ezért életében többször próbálkozik a frizura megváltoztatásával, mind színben, mind formában. A göndör hajúak hajat vasalnak, a sima hajúak dauerolnak. Egyik eljárás sem tesz jót a hajnak, mivel roncsolja annak szerkezetét és segíti a hajszálak öregedését. A haj szőkítése a hidrogén-alapú fakítószer miatt kifejezett roncsoló hatású. Az összes eljárás közül talán a haj sötétebb árnyalatra való színezése a legkevésbé károsító. De sok praktika megoldható mesterséges anyagok nélkül, természetes alapanyagú készítményekkel.

 
 

 

Profilkép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 165672
Hónap: 936
Nap: 50